Utolsó tanítási nap a szünet előtt
a rendelet szerint: 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet a 2026/2027. tanév rendjéről, 7. § (3)
Tavaszi szünet 2027 Magyarországon
köznevelés
11 nap szünet
2027. március 25. – április 4.
, számított a rendeletben szereplő két tanítási napból
Első tanítási nap a szünet után
a rendelet szerint: 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet a 2026/2027. tanév rendjéről, 7. § (3)
„A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2027. március 24. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2027. április 5. (hétfő).”
szakképzés , azonos a köznevelésivel 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet a 2026/2027. tanév rendjéről, 18. § (3): a szakképzési fejezet ugyanezt a két tanítási napot nevezi meg.
Szünetig hátralévő idő
Még 141 nap a szünet első napjáig
A visszaszámláló budapesti idő szerint követi a szünet számított első napjáig hátralévő időt.
A naptár számokban
- A szünet hossza
- 11 naptári nap, ebből 7 hétköznap, számított
- Munkaszüneti napok a szünetben
- 2 nap, számított
- Munkanapok a szünetben
- Még nem számítható ki: a 2027. évi munkarendi rendelet kihirdetésére vár
- Az előző évi szünethez képest
- 8 nappal korábban kezdődik, számítottUgyanannyi hétköznap esik rá
Az összesítések a kihirdetett rendeletekben megadott dátumokon alapulnak; az ezekből kiszámított adatokat a „számított” felirat jelöli.
Kikre vonatkoznak ezek a dátumok?
A tanév rendjének köznevelési előírásai fenntartótól függetlenül az iskolákra – általános iskolákra és középiskolákra – és a kollégiumokra vonatkoznak. A szakképző intézmények tanévi időpontjait külön rendelkezések szabályozzák; az ellenőrzött adatokat az oldal külön sorban mutatja be, a hiányukat pedig jelzi. Az óvodák és a felsőoktatási intézmények időbeosztásáról az adott intézmény ad tájékoztatást.
A tavaszi szünet tervezéséhez az iskolai szünet és a húsvéti munkaszüneti napok időpontját is érdemes megnézni. A húsvét mozgó ünnep, ezért a nagypéntek és a húsvéthétfő sem állandó naptári dátumhoz kötődik. Az oldal ezeket a munkaszüneti napokat a szünet mellett tünteti fel. A rendelet a szünetet közrefogó tanítási napokat nevezi meg, a teljes naptári szakaszt ezekből számítja ki az oldal. Ha mindkét képzési terület adatai rendelkezésre állnak, összehasonlítható, hogy a köznevelésben és a szakképzésben azonos-e a szünet kezdete és vége. A számított időszak felirata segít elkülöníteni a közölt tanítási napokat a belőlük meghatározott szabadnapoktól.
Mit jelent a számított szünet?
A rendelet a szünet előtti utolsó és a szünet utáni első tanítási napot közli. Az oldal a közöttük lévő naptári napokból határozza meg a szünet első és utolsó napját, valamint hosszát. A szünet kezdete, vége és hossza tehát számított adat, a jogszabály ezeket külön nem adja meg. A szünet előtti utolsó és az utána következő első tanítási nap nem tartozik bele a szünetbe.
Munkaszüneti és áthelyezett napok a szünetben
A számított szünet időszaka: 2027. március 25. – április 4., hossza: 11 nap. A táblázat a szünetre eső munkaszüneti és áthelyezett napokat sorolja fel, és azt is jelzi, hogy a hét melyik napjára esnek.
| Nap | A nap típusa |
|---|---|
| munkaszüneti nap: nagypéntek | |
| munkaszüneti nap: húsvéthétfő |
Naptár letöltése .ics formátumban A fájl csak kihirdetett, ellenőrzött napokat és az ezekből levezetett szünetszakaszokat tartalmazza, utóbbiakat „számított” jelöléssel.
A tavaszi szünet tanévenként
A sorok a feldolgozott tanévek rendeleteiben közölt köznevelési tanítási napokra épülnek; a szünet kezdete és vége ezekből számított adat.
| Tanév | Utolsó tanítási nap a szünet előtt | Első tanítási nap a szünet után | Számított szünet: első és utolsó nap | A szünet időtartama | Változás az előző évhez képest |
|---|---|---|---|---|---|
| 2023/2024 | 2024. március 28. – április 7. | 11 nap | Nincs adat | ||
| 2024/2025 | 2025. április 17–27. | 11 nap | Az előző évivel azonos hosszúságú | ||
| 2025/2026 | 2026. április 2–12. | 11 nap | Az előző évivel azonos hosszúságú | ||
| 2026/2027, Bemutatott tanév | 2027. március 25. – április 4. | 11 nap | Az előző évivel azonos hosszúságú |
Módosíthatja vagy elhagyhatja az iskola a szünetet?
A szünet előtti utolsó és a szünet utáni első tanítási napot országosan a tanév rendjéről szóló rendelet rögzíti; az eltérés lehetőségeit a jogszabályok határozzák meg. A köznevelési törvény a tanítási évben legalább három, egyenként legalább hat összefüggő napos szünetet ír elő. A köznevelésben az iskola a törvényi feltételek megtartásával, heti pihenőnapon tartott tanítással adhat további szünetet vagy módosíthatja a kezdő és záró napot; a pontos beosztást az iskola helyi tanévrendjében érdemes megnézni.
A köznevelésben a tanulóknak a tanév rendje szerint legalább három alkalommal jár tanítási szünet, alkalmanként legalább hat összefüggő nappal.
„A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.”
A vonatkozó jogszabály szövege: Nkt. 30. § (4)
Az iskola a törvényi feltételeket betartva, heti pihenőnapon tartott tanítási nappal teremtheti meg a további szünet vagy a kezdő és záró nap módosításának feltételeit, de a tanítási év első és utolsó napjára nem tehet szünetet.
„Az iskola az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – az Nkt. 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. A tanítási év első és utolsó napjára szünet vagy tanítás nélküli munkanap nem rendelhető el.”
A vonatkozó jogszabály szövege: 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet 7. § (4)
Ha a nemzetiségi vagy az anyanemzeti hagyományok indokolják, a nemzetiségi oktatásban részt vevő iskola eltérhet a rendeleti időpontoktól, és a további szünetre vonatkozó feltételek szerint szünetet is adhat.
„A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)–(3) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.”
A vonatkozó jogszabály szövege: 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet 7. § (5)
A nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő, illetve egyházi jogi személy vagy vallási egyesület által alapított vagy fenntartott szakképző intézmény igazgatója nemzetiségi vagy anyanemzeti hagyományok, illetve az alapító vagy fenntartó egyház ünnepei miatt eltérhet a rendeleti időpontoktól, és a rendeleti feltételekkel szünetet rendelhet el; az így elrendelt szünet nem érinti a duális képzőhelyen folyó szakirányú oktatást, ha nem munkaszüneti napra esik. szakképzés
„A nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő, valamint az egyházi jogi személy vagy vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény igazgatója az (1)–(3) bekezdésben meghatározott időponttól eltérhet, továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint szünetet rendelhet el, ha azt a nemzetiségi hagyományok, az anyanemzet hagyományai vagy az alapító, illetve fenntartó egyház ünnepei indokolják. Az így elrendelt szünetek – amennyiben azok nem munkaszüneti napra esnek – nem befolyásolják a szakirányú oktatás duális képzőhelyen való teljesítését.”
A vonatkozó jogszabály szövege: 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet 18. § (5)
A szünet munkanapra eső napjain az iskola szükség esetén felügyeletet biztosít, akár más iskolákkal közösen.
„Az (1)–(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolák – szükség esetén – gondoskodnak a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.”
A vonatkozó jogszabály szövege: 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet 7. § (6)
A szakképző intézmény a rendelet szerinti szünet munkanapjain szükség esetén gondoskodik a tanulók felügyeletéről, amelyet több intézmény együtt is megszervezhet. szakképzés
„Az (1)–(5) bekezdés szerinti szünet munkanapjain a szakképző intézmény – szükség esetén – gondoskodik a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több szakképző intézmény közösen is gondoskodhat.”
A vonatkozó jogszabály szövege: 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet 18. § (6)
Kérdések és válaszok
Mikor van a tavaszi szünet 2027-ben?
A számított szünet 2027. március 25. – április 4. (11 nap); a rendelet szerint az utolsó tanítási nap a szünet előtt 2027. március 24., szerda, az első tanítási nap utána 2027. április 5., hétfő. A szünet a megadott utolsó tanítási napot követő napon kezdődik; a rendeletben közölt határoló tanítási napok nem részei a szünetnek.
Beleesik a húsvét a tavaszi szünetbe 2027-ben?
Igen: nagypéntek (2027. március 26.) és húsvéthétfő (2027. március 29.) a számított szünetre esik; a rendelet szerint az utolsó tanítási nap a szünet előtt 2027. március 24., szerda, az első tanítási nap utána 2027. április 5., hétfő. A húsvét mozgó ünnep, a nagypéntek és a húsvéthétfő pedig a munka törvénykönyve szerint munkaszüneti nap.
Eltér a szakképzés tavaszi szünete a köznevelésétől 2027-ben?
Nem, a szakképzésben ugyanazok a tanítási napok határolják a szünetet: előtte az utolsó tanítási nap 2027. március 24., szerda, utána az első 2027. április 5., hétfő (1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet a 2026/2027. tanév rendjéről, 18. § (3)). A köznevelésre és a szakképzésre külön rendelkezések vonatkoznak, ezért az adott képzési terület időpontjait kell figyelembe venni.
Források
- 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet a 2026/2027. tanév rendjéről (Nemzeti Jogszabálytár, letöltve: ; újra ellenőrizve, szövege változatlan: 2026. november 2.)
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Nemzeti Jogszabálytár, letöltve: ; újra ellenőrizve, szövege változatlan: 2026. november 2.)
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nemzeti Jogszabálytár, letöltve: )
- 30/2023. (VIII. 22.) BM rendelet a 2023/2024. tanév rendjéről (Nemzeti Jogszabálytár, letöltve: )
- 32/2024. (VIII. 8.) BM rendelet a 2024/2025. tanév rendjéről (Nemzeti Jogszabálytár, letöltve: )
Utolsó összevetés a kihirdetett szöveggel: Eltérés esetén a jogszabály szövege az irányadó.