Utolsó tanítási nap a szünet előtt
a rendelet szerint: 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet a 2025/2026. tanév rendjéről, 7. § (3)
A tavaszi szünet már véget ért. A következő szünet: Téli szünet 2026
köznevelés
Utolsó tanítási nap a szünet előtt
a rendelet szerint: 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet a 2025/2026. tanév rendjéről, 7. § (3)
11 nap szünet
2026. április 2–12.
, számított a rendeletben szereplő két tanítási napból
Első tanítási nap a szünet után
a rendelet szerint: 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet a 2025/2026. tanév rendjéről, 7. § (3)
„A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. április 1. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2026. április 13. (hétfő).”
Ez a szünet már véget ért
Az összesítések a kihirdetett rendeletekben megadott dátumokon alapulnak; az ezekből kiszámított adatokat a „számított” felirat jelöli.
Kikre vonatkoznak ezek a dátumok?
A tanév rendjének köznevelési előírásai fenntartótól függetlenül az iskolákra – általános iskolákra és középiskolákra – és a kollégiumokra vonatkoznak. A szakképző intézmények tanévi időpontjait külön rendelkezések szabályozzák; az ellenőrzött adatokat az oldal külön sorban mutatja be, a hiányukat pedig jelzi. Az óvodák és a felsőoktatási intézmények időbeosztásáról az adott intézmény ad tájékoztatást.
A tavaszi szünet tervezéséhez az iskolai szünet és a húsvéti munkaszüneti napok időpontját is érdemes megnézni. A húsvét mozgó ünnep, ezért a nagypéntek és a húsvéthétfő sem állandó naptári dátumhoz kötődik. Az oldal ezeket a munkaszüneti napokat a szünet mellett tünteti fel. A rendelet a szünetet közrefogó tanítási napokat nevezi meg, a teljes naptári szakaszt ezekből számítja ki az oldal. Ha mindkét képzési terület adatai rendelkezésre állnak, összehasonlítható, hogy a köznevelésben és a szakképzésben azonos-e a szünet kezdete és vége. A számított időszak felirata segít elkülöníteni a közölt tanítási napokat a belőlük meghatározott szabadnapoktól.
A szakképzési adatok itt még hiányoznak
Ebben a tanévben a szakképzés tanévrendjét külön rendelet tartalmazza, amelyet az oldal még nem dolgozott fel. Az adott tanév szakképzési időpontjai még hiányoznak; a köznevelés adataiból ezekre nem lehet következtetni, és az egyezésük sem tekinthető igazoltnak.
Mit jelent a számított szünet?
A rendelet a szünet előtti utolsó és a szünet utáni első tanítási napot közli. Az oldal a közöttük lévő naptári napokból határozza meg a szünet első és utolsó napját, valamint hosszát. A szünet kezdete, vége és hossza tehát számított adat, a jogszabály ezeket külön nem adja meg. A szünet előtti utolsó és az utána következő első tanítási nap nem tartozik bele a szünetbe.
A számított szünet időszaka: 2026. április 2–12., hossza: 11 nap. A táblázat a szünetre eső munkaszüneti és áthelyezett napokat sorolja fel, és azt is jelzi, hogy a hét melyik napjára esnek.
| Nap | A nap típusa |
|---|---|
| munkaszüneti nap: nagypéntek | |
| munkaszüneti nap: húsvéthétfő |
Naptár letöltése .ics formátumban A fájl csak kihirdetett, ellenőrzött napokat és az ezekből levezetett szünetszakaszokat tartalmazza, utóbbiakat „számított” jelöléssel.
A sorok a feldolgozott tanévek rendeleteiben közölt köznevelési tanítási napokra épülnek; a szünet kezdete és vége ezekből számított adat.
| Tanév | Utolsó tanítási nap a szünet előtt | Első tanítási nap a szünet után | Számított szünet: első és utolsó nap | A szünet időtartama | Változás az előző évhez képest |
|---|---|---|---|---|---|
| 2023/2024 | 2024. március 28. – április 7. | 11 nap | Nincs adat | ||
| 2024/2025 | 2025. április 17–27. | 11 nap | Az előző évivel azonos hosszúságú | ||
| 2025/2026, Bemutatott tanév | 2026. április 2–12. | 11 nap | Az előző évivel azonos hosszúságú | ||
| 2026/2027 | 2027. március 25. – április 4. | 11 nap | Az előző évivel azonos hosszúságú |
A szünet előtti utolsó és a szünet utáni első tanítási napot országosan a tanév rendjéről szóló rendelet rögzíti; az eltérés lehetőségeit a jogszabályok határozzák meg. A köznevelési törvény a tanítási évben legalább három, egyenként legalább hat összefüggő napos szünetet ír elő. A köznevelésben az iskola a törvényi feltételek megtartásával, heti pihenőnapon tartott tanítással adhat további szünetet vagy módosíthatja a kezdő és záró napot; a pontos beosztást az iskola helyi tanévrendjében érdemes megnézni.
A köznevelésben a tanulóknak a tanév rendje szerint legalább három alkalommal jár tanítási szünet, alkalmanként legalább hat összefüggő nappal.
„A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.”
A vonatkozó jogszabály szövege: Nkt. 30. § (4)
Az iskola a törvényi feltételeket betartva, heti pihenőnapon tartott tanítási nappal teremtheti meg a további szünet vagy a kezdő és záró nap módosításának feltételeit, de a tanítási év első és utolsó napjára nem tehet szünetet.
„Az iskola az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – az Nkt. 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.”
A vonatkozó jogszabály szövege: 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet 7. § (4)
Ha a nemzetiségi vagy az anyanemzeti hagyományok indokolják, a nemzetiségi oktatásban részt vevő iskola eltérhet a rendeleti időpontoktól, és a további szünetre vonatkozó feltételek szerint szünetet is adhat.
„A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)–(3) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.”
A vonatkozó jogszabály szövege: 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet 7. § (5)
A szünet munkanapra eső napjain az iskola szükség esetén felügyeletet biztosít, akár más iskolákkal közösen.
„Az (1)–(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolák – szükség esetén – gondoskodnak a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.”
A vonatkozó jogszabály szövege: 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet 7. § (6)
A számított szünet 2026. április 2–12. (11 nap); a rendelet szerint az utolsó tanítási nap a szünet előtt 2026. április 1., szerda, az első tanítási nap utána 2026. április 13., hétfő. A szünet a megadott utolsó tanítási napot követő napon kezdődik; a rendeletben közölt határoló tanítási napok nem részei a szünetnek.
Igen: nagypéntek (2026. április 3.) és húsvéthétfő (2026. április 6.) a számított szünetre esik; a rendelet szerint az utolsó tanítási nap a szünet előtt 2026. április 1., szerda, az első tanítási nap utána 2026. április 13., hétfő. A húsvét mozgó ünnep, a nagypéntek és a húsvéthétfő pedig a munka törvénykönyve szerint munkaszüneti nap.
Az itt szereplő adatokból még nem állapítható meg, hogy a szakképzésben ugyanakkor van-e a szünet. A szakképzés tanévrendjét ebben a tanévben külön rendelet tartalmazza, amelyet az oldal még nem dolgozott fel. A köznevelésre és a szakképzésre külön rendelkezések vonatkoznak, ezért az adott képzési terület időpontjait kell figyelembe venni.
Utolsó összevetés a kihirdetett szöveggel: Eltérés esetén a jogszabály szövege az irányadó.