Ebben a tanévben a szakképzés tanévrendjét külön rendelet tartalmazza, amelyet az oldal még nem dolgozott fel. Az adott tanév szakképzési időpontjai még hiányoznak; a köznevelés adataiból ezekre nem lehet következtetni, és az egyezésük sem tekinthető igazoltnak.
A felső sáv a köznevelés tanévrendjét mutatja. Az alsó sáv a szakképzési tanévrend adatainak hiányát jelzi, ezért az ábrán a két képzési terület időpontjai nem hasonlíthatók össze. A szünetek hossza számított adat.
A naptár számokban
Első tanítási nap
Utolsó tanítási nap
Őszi szünet
2025. október 23. – november 2., számítottutolsó tanítási nap: 2025. október 22., szerda; első tanítási nap utána: 2025. november 3., hétfő
Téli szünet
2025. december 20. – 2026. január 4., számítottutolsó tanítási nap: 2025. december 19., péntek; első tanítási nap utána: 2026. január 5., hétfő
Tavaszi szünet
2026. április 2–12., számítottutolsó tanítási nap: 2026. április 1., szerda; első tanítási nap utána: 2026. április 13., hétfő
Tanév közbeni szünetek
3 szünet
Szünetre eső hétköznap
24 hétköznap, számított
Leghosszabb szünet
téli szünet: 10 hétköznap, számított
Legrövidebb szünet
őszi szünet: 7 hétköznap, számított
Tanítási hetek
36 hét, számítottA rendeletben közölt 181 tanítási nap alapján, ötnapos hetekkel számolva.
Az összesítések a kihirdetett rendeletekben megadott dátumokon alapulnak; az ezekből kiszámított adatokat a „számított” felirat jelöli.
Mihez érdemes igazodni a 2025/2026. tanévben? Az áttekintés bemutatja a tanítási év első és utolsó napját, a félév végét és a beiratkozás időpontját. Az őszi, téli és tavaszi szünetnél a rendeletben közölt utolsó és első tanítási nap is látható; a közéjük eső szabad időszak hossza számított adat. Külön helyet kap a tanítás nélküli munkanapok száma, a témahetek és az országos mérések rendje. A köznevelés és a szakképzés rendelkezésre álló adatai külön sorban követhetők; a hiányzó adatokat külön jelezzük. Az összehasonlítható időpontoknál az „azonos” és az „eltér” jelölés segíti a tájékozódást. Az iskola által kijelölt napokról az iskola saját tájékoztatójában érdemes tájékozódni.
Forrás: 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet a 2025/2026. tanév rendjéről. Ez a rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
A tanítási év
Első tanítási nap2. § (2)
köznevelés
szakképzéskülön rendelet, nem dolgoztuk fel
Utolsó tanítási nap2. § (2)
köznevelés
szakképzéskülön rendelet, nem dolgoztuk fel
Tanítási napok számaa rendelet szerinti szám
köznevelés181 nap
szakképzéskülön rendelet, nem dolgoztuk fel
Utolsó tanítási nap a végzős évfolyamonközépfokú iskolák
köznevelés
szakképzéskülön rendelet, nem dolgoztuk fel
Utolsó tanítási napa két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban
köznevelés
szakképzéskülön rendelet, nem dolgoztuk fel
Az első félév vége4. § (1)
köznevelés
szakképzéskülön rendelet, nem dolgoztuk fel
Félévi értesítő határideje
köznevelés
szakképzéskülön rendelet, nem dolgoztuk fel
Tanítás nélküli munkanapokcsak a szám; a napokat az iskola választja
A szünet hossza csak akkor számítható ki, ha mindkét tanítási nap ismert.
Első tanítási nap a szünet után
a rendelet szerint: 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet a 2026/2027. tanév rendjéről, 15. § (2)
Naptár letöltése .ics formátumban A fájl csak kihirdetett, ellenőrzött napokat és az ezekből levezetett szünetszakaszokat tartalmazza, utóbbiakat „számított” jelöléssel.
A böngésző nyomtatási parancsával egyoldalas áttekintés készíthető a tanévről.
Mit jelent a számított szünet?
A rendelet a szünet előtti utolsó és a szünet utáni első tanítási napot közli. Az oldal a közöttük lévő naptári napokból határozza meg a szünet első és utolsó napját, valamint hosszát. A szünet kezdete, vége és hossza tehát számított adat, a jogszabály ezeket külön nem adja meg. A szünet előtti utolsó és az utána következő első tanítási nap nem tartozik bele a szünetbe.
A rendelet szünetekre vonatkozó szabályai: 7. § (4): „a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet” 7. § (7): „A jogszabály által országosan egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést – az Nkt. 30. § (1) bekezdése értelmében, továbbá a 2. § (2) bekezdésében előírt tanítási napok számára figyelemmel – a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell.”
Szünetek összehasonlítása tanévenként
Az összevetés a feldolgozott tanévek rendeleteiben a köznevelésre meghatározott tanítási napokra épül, külön évoldalak nélkül. A szünetek kezdete, vége és hossza számított adat: alapjuk a szünet előtti utolsó és a szünet utáni első tanítási nap.
A szünetek tanévenként, számított köznevelés
Tanév
Őszi szünet
Téli szünet
Tavaszi szünet
A tanév utáni nyári szünet
2023/2024
9 nap
17 nap
11 nap
72 nap
2024/2025
9 nap
16 nap
11 nap
72 nap
2025/2026, Bemutatott tanév
11 nap
16 nap
11 nap
73 nap
2026/2027
10 nap
16 nap
11 nap
Vége ismeretlen: hiányzik a következő tanévrendelet
Módosíthatja vagy elhagyhatja az iskola a szünetet?
A szünet előtti utolsó és a szünet utáni első tanítási napot országosan a tanév rendjéről szóló rendelet rögzíti; az eltérés lehetőségeit a jogszabályok határozzák meg. A köznevelési törvény a tanítási évben legalább három, egyenként legalább hat összefüggő napos szünetet ír elő. A köznevelésben az iskola a törvényi feltételek megtartásával, heti pihenőnapon tartott tanítással adhat további szünetet vagy módosíthatja a kezdő és záró napot; a pontos beosztást az iskola helyi tanévrendjében érdemes megnézni.
A köznevelésben a tanulóknak a tanév rendje szerint legalább három alkalommal jár tanítási szünet, alkalmanként legalább hat összefüggő nappal.
„A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.”
A vonatkozó jogszabály szövege: Nkt. 30. § (4)
Az iskola a törvényi feltételeket betartva, heti pihenőnapon tartott tanítási nappal teremtheti meg a további szünet vagy a kezdő és záró nap módosításának feltételeit, de a tanítási év első és utolsó napjára nem tehet szünetet.
„Az iskola az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – az Nkt. 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.”
A vonatkozó jogszabály szövege: 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet 7. § (4)
Ha a nemzetiségi vagy az anyanemzeti hagyományok indokolják, a nemzetiségi oktatásban részt vevő iskola eltérhet a rendeleti időpontoktól, és a további szünetre vonatkozó feltételek szerint szünetet is adhat.
„A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)–(3) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.”
A vonatkozó jogszabály szövege: 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet 7. § (5)
A szünet munkanapra eső napjain az iskola szükség esetén felügyeletet biztosít, akár más iskolákkal közösen.
„Az (1)–(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolák – szükség esetén – gondoskodnak a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.”
A vonatkozó jogszabály szövege: 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet 7. § (6)
Rendkívüli szünet: ki dönt, hogyan pótolhatók a kieső napok?
A köznevelésben a rendkívüli szünet elrendelését a köznevelési törvény szabályozza, nem a tanév rendje: a döntés a veszélyhelyzet kiterjedéséhez igazodva helyben vagy területi szinten születik. Az alábbi idézetek a döntésre jogosultakat és a kieső napok kezelését mutatják be; az adott szünetről az iskola közléseit érdemes követni.
Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az intézményre kiterjedő veszélyhelyzetben az igazgató, a településre kiterjedőben a jegyző a fenntartó egyidejű értesítésével, a megyére vagy a fővárosra kiterjedőben pedig a hivatal rendeli el a rendkívüli szünetet.
„Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az igazgató, b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó egyidejű értesítése mellett, c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a hivatal rendkívüli szünetet rendel el.”
A vonatkozó jogszabály szövege: Nkt. 30. § (5)
Ha a rendkívüli szünet várhatóan meghaladja a törvényben megadott tanítási napok számát, az elrendelőnek erről haladéktalanul, elektronikusan értesítenie kell a köznevelésért felelős minisztert, aki az e tartamot meghaladó szünet után, annak helyébe tantermen kívüli, digitális munkarendet rendelhet el.
„Ha az (5) bekezdés szerint elrendelt rendkívüli szünet időtartama előreláthatólag meghaladja a 3 tanítási napot, akkor e körülményről a rendkívüli szünetet elrendelő személy vagy szerv elektronikus úton haladéktalanul értesíti a köznevelésért felelős minisztert, aki a 3 tanítási napot meghaladó rendkívüli szünetet követően, azt felváltva tantermen kívüli, digitális munkarendben történő oktatást rendelhet el.”
A vonatkozó jogszabály szövege: Nkt. 30. § (5a)
Ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadása és elsajátítása nem oldható meg, az igazgató a fenntartó egyetértésével hatnapos tanítási hetet és a tanuló heti kötelező óraszámán felüli tanítást is elrendelhet.
„A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.”
A vonatkozó jogszabály szövege: Nkt. 30. § (3)
Ha a rendkívüli szünet miatt kieső tanítási napokat az iskola a törvény szerinti módon nem tudja teljesen pótolni, attól még lezárható a tanítási év, minősíthető a tanuló és lehetséges a magasabb évfolyamra lépés; indokolt esetben az iskola a következő tanítási évben gondoskodik az elmaradt tananyag feldolgozásáról.
„A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2026/2027. tanítási évben történő feldolgozásáról.”
A vonatkozó jogszabály szövege: 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet 2. § (5)
Ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben nem biztosítható a tantárgyi követelmények átadása, a köznevelésért felelős miniszter rendeletben, az elmaradt tanítási napok pótlására legfeljebb a törvényben megadott júliusi határnapig hosszabbítja meg a tanítási évet; ekkor a nyári szünet kötelező minimuma nem alkalmazandó.
„Ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben a tantárgyi követelmények átadása nem biztosítható, a köznevelésért felelős miniszter rendeletében az elmaradt tanítási napok pótlása céljából a tanítási évet legfeljebb július 15-ig meghosszabbítja. Ebben az esetben a 30. § (1) bekezdése szerinti, a nyári szünet legkisebb mértékét meghatározó rendelkezés nem alkalmazandó.”
A vonatkozó jogszabály szövege: Nkt. 30. § (6)
A tanítási évet ilyen okból meghosszabbító rendeletet a tárgyév törvényben rögzített tavaszi határnapjáig ki kell hirdetni.
„A (6) bekezdés szerinti rendeletet legkésőbb tárgyév április 30-ig kell kihirdetni.”
A vonatkozó jogszabály szövege: Nkt. 30. § (7)
Munkaszüneti napok és áthelyezett napok tanítási időben
A tanítási időszak hétköznapjaira eső munkaszüneti napok és áthelyezett pihenőnapok (a szünetekre esők nélkül), valamint a munkanappá nyilvánított szombatok, amelyek a tanítási időszakban az iskolákban is munkanapok.
Szabadnapok és szombati tanítási napok a 2025/2026. tanévbena munka törvénykönyve és az éves munkarendi rendeletek alapján
Nap
A nap típusa
a munka ünnepe
pünkösdhétfő
áthelyezett munkanap (szombat): iskolai munkanap, a szakképzésben a rendelet szerint tanítási nap; a pihenőnap:
áthelyezett munkanap (szombat): iskolai munkanap, a szakképzésben a rendelet szerint tanítási nap; a pihenőnap:
áthelyezett munkanap (szombat): iskolai munkanap, a szakképzésben a rendelet szerint tanítási nap; a pihenőnap:
Az áthelyezés az iskolai rendet is érinti
Az országosan elrendelt munkanap-áthelyezést az iskolákban is alkalmazni kell. A munkanappá nyilvánított szombat a tanítási időszakban iskolai munkanap: a szakképzésben a rendelet szerint tanítási nap, a köznevelésben is rendszerint az, de az iskola erre a szombatra tanítás nélküli munkanapot is kijelölhet. Az áthelyezett pihenőnap szünnap. 7. § (7): „A jogszabály által országosan egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést – az Nkt. 30. § (1) bekezdése értelmében, továbbá a 2. § (2) bekezdésében előírt tanítási napok számára figyelemmel – a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell.”
További határnapok a 2025/2026. tanévbena rendelet és mellékletei alapján
Mi
Mikor
§
Beiratkozás az első évfolyamra
2026. április 23–24.
8. §
Beiratkozás a középfokú iskolákba
2026. június 25–26.
1. melléklet 34.
Digitális munkarend (gimnázium és szakgimnázium 9–11. évfolyam)a rendelet szerint szervezendő
2026. május 4–8.
5. §
Magyar Diáksport Napja
11. § (1) a)
„PÉNZ7” pénzügyi és vállalkozói témahét
2026. március 2–6.
11. § (1) b)
Digitális Témahét
2026. március 23–27.
11. § (1) c)
Fenntarthatósági Témahét
2026. április 20–24.
11. § (1) d)
Országos mérések időszakaa) 4. évfolyamon szövegértés és matematika egy mérési napon; b) 5. évfolyamon szövegértés, matematika, digitális kultúra és történelem két mérési napon; c) 6–11. évfolyamon szövegértés, matematika, digitális kultúra, történelem, természettudomány, idegen nyelv, célnyelv három mérési napon;
A 2027/2028. tanév rendjéről szóló rendelet a legutóbbi ellenőrzés napjáig nem jelent meg. Az oldal nem közöl becsült időpontokat, és korábbi tanév adatait sem veszi át. A napok a kihirdetett szöveg feldolgozása és független ellenőrzése után kerülnek fel.
Utolsó ellenőrzés:
Kérdések és válaszok
Mikor kezdődik és mikor ér véget a tanítási év a 2025/2026. tanévben?
Köznevelés: 2025. szeptember 1., hétfő – 2026. június 19., péntek. Ezek a rendelet szerinti első és utolsó tanítási napok. A végzős évfolyamok tanítási éve korábban zárul.
Hány tanítás nélküli munkanap van a 2025/2026. tanévben?
6 nap a köznevelésben. Ez a rendeletben megadott keret; a konkrét napokat az iskola jelöli ki a helyi tanévrendben.
Az iskolákra is vonatkozik a munkanap-áthelyezés a 2025/2026. tanévben?
Az országosan elrendelt áthelyezést az iskolákban is alkalmazni kell. A munkanappá nyilvánított szombat a tanítási időszakban iskolai munkanap, a szakképzésben a rendelet szerint tanítási nap; az áthelyezett pihenőnap szünnap, a szünetbe eső szombaton pedig nincs tanítás.
2025. október 23. – november 2. (11 nap, számított)
Téli szünet 2025
2025. december 20. – 2026. január 4. (16 nap, számított)
Tavaszi szünet 2026
2026. április 2–12. (11 nap, számított)
Nyári szünet 2026
2026. június 20. – augusztus 31. (73 nap, számított)
Utolsó tanítási nap
2026. június 19., péntek
Az első félév vége
2026. január 23.
Félévi értesítő határideje
2026. január 30.
Tanítás nélküli munkanapok
6 munkanap
Beiratkozás az első évfolyamra
2026. április 23–24.
a munka ünnepe
2026. május 1., péntek
pünkösdhétfő
2026. május 25., hétfő
A rendeleti dátumok a kihirdetett szövegből származnak, a szünetek első és utolsó napja számított adat; eltérés esetén a jogszabály rendelkezése az irányadó. 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet a 2025/2026. tanév rendjéről.